A Kristály Szociális Intézmény Békés Vármegye története egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza. Uradalmi épületként kezdte működését, nagy belmagasságú belső térrel, apró fakeretes ablakokkal.
Az 1849-es tavaszi hadjárat győzelmei után a Körösladányba elhelyezett mintegy 195 fő hadifogoly elszállásolását és a róluk való gondoskodást meg kellett valósítani. Mindemellett még szembe kellett nézni az általuk terjesztett ellenséges propagandával és a fertőzés tovaterjedésének veszélyeivel is. A megyei főorvos 1849. március 18-i jelentése szerint a hadifoglyok közül 20 főnél mutatkozott a hasi fertőzéses megbetegedés tünetei (typhus), 3 fogoly pedig meg is halt. A betegeket a mai szociális otthon helyén állt uradalmi épület 3 szobájában és két nagyobb istállóban helyezték el. A hadifoglyok között kiújuló járványnak május 15-ig 15, végül 61 halálos áldozata lett. A fertőzésben elhunyt foglyokat a mai intézmény sportpálya területén temették el (az építkezések során talált emberi csontvázakból következtettünk erre).
A jobbágyfelszabadítás után Körösladányban rendezték a birtokviszonyokat. 1858- ban egy úrbéri egyezség köttetet Báró Wenckheim és a körösladányi lakosság között, amiben gondoskodik a helyben élő szegények támogatásáról. Ennek elmaradása miatt báró Wenckheim Viktor levélben fordult az előljáróságokhoz: „K- Ladányi legszegényebb s ügyefogyott, de becsületes jóerkölcsű emberek sorsa enyhítéséül odaadományoztunk 44 k. holdat (25,3 ha) oly feltétellel: hogy ezen alapítvány elidegeníthetetlenül s örökre ezen kitűzött czélra egy tagban tartassék, s mindenkor a helybéli Elöljárók belátása szerint évenkénti használatra bocsájtassék.”A Sebes- Körös jobb partján, Páskom melletti gáton belüli árterületre került földterület az adományozás után Koldus zug néven tartotta számon a lakosság. A kezdeti szegélyezési forma után végül 1877-ben Szilágyi Antal községi jegyző indítványozta egy szegények háza felállítását.
1884-ben báró Wenckheimek felkínálták a hajdani Hajnal, ma Nagy Márton utcában a jelenlegi intézmény helyén állt fiskális lakot szegényház céljára, való megvételre, de az előljáróság visszautasította az ajánlatot. A döntésüket befolyásolta, hogy a menház ne a belterület központjába, hanem a kor szokásának megfelelően a faluszélre a Koldus zugi földterület közelébe kerüljön. Az építkezések 1886-ban kezdődtek, és 1887-re készült el a mai Dózsa György út 46. szám alatti telken két épületes menház. Ebben az épületben 5-10 fő került elhelyezésre, ellátásukról, ápolásukról, a takarításról saját maguk gondoskodtak. 1892-ben a Szegények Menháza járványkórházi feladatkörrel bővült.
A báró Wenckheimek által megvételre felkínált Nagy Márton féle uradalmi fiskális lakot elsőként ugyan elutasította a körösladányi előljáróság, viszont még ugyanabban az évben a vásárlás mellett döntött: „….a Mélt. Wenckheim család tulajdonát képező K.Ladányi 600 számú tjkvben felvett ház és beltelek vételére vonatkozó adásvételi szerződés……Határozat: ……. a K.Ladányi 600 számú tjkvi 52-53 h.r.sz. a. ház és beltelek 5000 ft vételár mellett ….megvétetik”.
A Kristály Szociális Intézmény Békés Vármegye legrégebbi épületegységei és a hozzá tartozó telek a báró Wenckheim család tulajdonát képezték. A kezdetekben úgynevezett fiskális lakként működött, uradalmi épülettel, istállókkal, konyha, cselédház, kamra, pince és egy serházzal. A fiskális lakban Nagy Márton lakott, aki a báró Wenckheim család, jogi és pénzügyi dolgaikkal foglalkozott (uradalmi fiskális).
Az 1839-es Uradalmi leltár szerint az intézmény Uradalmi ügyészi lakként szerepelt: „„L” formában építve 3 öl hosszú, 4 öl széles, alja párkányig Tégla, felül vájog, 2 öl magas, 2 láb vastagságú fallal, a déli végiben egésszen Téglából, 2 öl széles, 3 öl hosszaságú bólthajtásos szobával, vas ajtó és vas táblás ablakokkal el látva - találtatik az egész épületben még egy ebédlő és egy Lakó Szoba az úttzára, - az udvaron konyha, Cseléd ház, kamara, alatta 3 öl szélességű, bólthajtásos pintze, az első szobák pádimentomozva, deszka padlásra folyó gerendákkal fel srófolva (csavarozva), fedele szaru fa náddal - ezen fedél alatt az épülethez van ragasztva kotsi szín - Ló istálló, és külön marha Istálló, a szükséges ráts és zabló, úgy jászolokkal el látva, az ablakok vas rostelyozottak, az udvar kertel együtt, mely fenyő fa deszkákkal különöztetik, 1/2 hóldnyi. - A kertben találtatik:
a/ Egy Zöldség tartó pintze 4 öl hosszú, 2 öl széles, felette tégla oszlopokra rakott fenyő fa folyó gerendára szaru fa ’sindellyel, tetővel fedezett Terasz,
b/ Az udvaronn 4 öl 3 láb (mély kút?) szükségesekkel el látva,
c/ Kapu Tégla oszlopok között két felé nyíló, egy kis ajtóval,
d/ Innen az innénti magasságban folytatódik délnek a fal kerítés, egész a serház éjszaki óldaláig, a hol az Ügyészi kert végeztével egy 'A Hóldnyi udvar találtatik, oszlopok közt lévő, két felé nyíló kapuval.”
A hiányos adatok miatt csupán gyanítani lehet, hogy a szegények menháza járványügyi teendőkkel való kiegészítése miatt kezdhette meg a működését a Nagy Márton úti szegényház, mely tevékenységét 1945-ig folytatta. A világháború elvesztése után született meg Magyarországon a 6/1945. sz. Miniszterelnöki utasítás, mely kimondta, hogy a szociális gondoskodás az állam feladata. Ennek következményeként a körösladányi szegényház öregeket gondozását ellátó szociális otthonná alakult ápolói személyzettel.
1954-től elkezdődött a szociális otthonok szakosítása, így az akkor időseket és ápolásra szorulókat ellátó fekvőbeteg szociális otthonok mellett megjelentek az elmebetegeket gondozó szociális otthonok is. A helyi intézményt a Békés Megyei Tanács VB Egészségügyi Osztálya jelölte ki e feladat ellátására. Az elmebetegeket gondozó szociális otthon 1959-ben kezdte meg működést 40 fő gondozottal, körösladányi Járási Szociális Otthon néven, Kardos József vezetése alatt. A férőhelyigény évről évre emelkedő száma indokolta, hogy 1962-ben 1,5 millió forintos költséggel felújítsák és kibővítsék az épületet 100 fő gondozásra szoruló befogadására. A szociális otthoni ellátást 25 fő állandó és 3 fő részfoglalkoztatású alkalmazott látta el (9 fő gondozó, 4 fő irodai, 4 fő takarító, 2 fő mosodai, 3 fő szakmunkás, 5 fő konyhai, 1 fő orvos (Dr. Kovács László). [7] A felújítás és bővítés magába foglalt egy új épületegység felépítését, ami lakószoba, iroda, konyha, személyzeti ebédlő és raktárként funkcionált. A mellékhelyiségek az udvar közepén voltak. Az eredetileg 44 k. hold földterületből 5 k. hold maradt az intézmény birtokában, melyből 4 k. holdon folytattak szántóföldi, 1 k. holdon konyhakerti növénytermelést. Az önálló bevételt jelentő növénytermelésből és állattartásból fedezni tudták a gondozottak étkeztetését.
1963-tól az intézmény neve Elmebetegek Szociális Otthona, vegyes profil jellemezte, pszichiátriai és fogyatékos személyek ellátását biztosította.
Az intézmény a Sebes- Körös partjától mintegy 100 méterre helyezkedik el, így 1970 június 4-én a nagy árvízkor az intézmény lakóit ki kellett telepíteni és elszállítani Gyulára. Az 1970-es évek végén jelentek meg az első pszichiátriai gyógyszerek, majd ezt követően pszichiáter szakorvos rendszeresen kijárt az intézménybe (Dr. Bali Hermina).
Az 1980-as évek elején volt egy profiltisztítási próbálkozás, a fogyatékos személyeket elvitték az intézményből, de ez teljes mértékben nem valósult meg. A ’80- as évek végére 130 főre fejlesztették fel az ellátotti létszámot. Az 1980-as években ismét bővült az intézmény sertésólakkal és traktorgarázzsal. Megindították a sertéstartás, amit a konyhára dolgoztak be az ellátottak étkeztetése céljából. A ’80-as években az ellátottak körében már a foglalkoztatás is megjelent (Konzervgyár, Bőrgyár, Kézmű), hagymapucolást, bőrelőkészítést és kábelmentést végeztek. Az intézmény a rendszerváltozás után 1991-től lett önálló költségvetési intézmény. A neve is változott, utalva a fő profiljára: Pszichiátriai és Értelmi Fogyatékosokat Gondozó Szociális Otthonra. A fenntartó a Körösladányi Nagyközség Önkormányzata volt. 1995-ben épült a mai is használt „régi új” elnevezésű épületrész, amely az intézmény legrégebbi részének folytatása. 5 kétágyas szoba található itt, egy közös vizesblokkal. A kétágyas szobákban házaspárok és évek óta tartó élettársi kapcsolatban élő ellátottak laknak. Önállóan takarítanak, és tartják rendben a lakókörnyezetüket.
1997-ben épült „új rész” elnevezésű épületegység, amely egyfajta félutas ház kezdeményezése volt, olyan ellátottak részére, akik minimális támogatás mellett részben önálló életvitelre képesek. Az emeleti részen található a titkárság és az igazgatói iroda. A földszinten 2 három és 2 kétágyas szoba, mindegyikben külön fürdőszoba található. Az alagsorban pedig a lakók és a községben élő, megváltozott munkaképességű emberek számára kialakított védett munkahely található.
Az 1962-ben épített épületegységhez, 2000-ben további bővítést és felújítást végeztek. Kialakításra került egy foglalkoztató helyiség, beépítésre került az emeleti rész (személyzeti öltözők, kondi terem, kreatív szoba, terápiás szoba) külön nemenkénti mellékhelyiséggel, zuhanyzóval, teljes felújításra került a konyha és új személyzeti ebédlőt építettek.
Az udvar legvégén a fóliasátrak alakítottak ki, paradicsomot, paprikát és virágokat termesztettek benne. A fóliák mellett kialakításra került a futball- és kosárlabdapálya.
2006-ban készült egy szociális otthoni bővítési terv a 1838 hrsz. számú telek keleti részére egy kétszintes lakókomplexumról, amelyben, az alagsorban a mosoda és a garázs, míg a magasföldszinten 5 db lakószoba vizesblokkal, társalgóval és teakonyhával lett volna kialakítva. Forráshiány miatt a bővítés nem valósult meg.
- május 23- 2012.12.31-ig Az intézmény neve változott Egyesített Szociális Intézménnyé. A székhely az intézmény maradt, és bővült 3 telephellyel (idősek otthona, családsegítő szolgálat, védőnői hálózat).
2012-2013. szeptemberéig egy komplex energetikai pályázat valósult meg az intézményben (fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere, napkollektor, külső hőszigetelés, nemes vakolat).
- január 1-től a fenntartóban változás következett be: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság lett a fenntartó, majd az intézmény neve is módosult 2013. július 1-vel Körösladányi Pszichiátriai Betegek Otthonára. 2023. március 03-tól az intézmény új neve: Kristály Szociális Intézmény Békés Vármegye.